Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia

Bukva szerint sokat fejlődtek a fehérváriak

Tíz éven át szerepelt Magyarországon, elmúlt negyven, amikor szakított a kosárlabdával. Persze, csak játékosként, később sportvezetőként folytatta hazájában, Bosznia-Hercegovinában. Az egykori kiváló center, a fehérvári szurkolóknak is sok, kellemes percet szerző Sejo Bukva Szarajevóban kosársulit alapított. A hétvégén, nagyszabású, húsvéti tornát rendezett, 16 csapat részvételével. A nívós seregszemlén vendégül látta a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia 16 és 18 éven aluli, fiú együttesét is. A koronázó városiak hat összecsapást vívtak, az erőviszonyoknak megfelelően mindegyik gárda az utolsó helyen zárta az erőpróbát. A szervező, Sejo Bukva elégedett volt a magyar fiatalok teljesítményével, saját akadémiája a KOS Sarajevo 18 éven aluli gárdája hatalmas küzdelemben, az utolsó pillanatokban verte a kék-fehérek hasonló együttesét.

  • Fehérváron a horvát Bojan Lapovval szerepelt centerben, ő menedzser lett, ön akadémiát nyitott. Nem lett volna egyszerűbb, ha ön is előbbit választja?
  • Ez nem vonzott, az sokkal inkább, hogy gyerekeket neveljünk kosárlabdázónak. 30 évesen kerültem Magyarországra, játszottam Zalaegerszegen, Fehérváron, Kaposváron, végül Debrecenben. Utóbbi helyen négy évet töltöttem, bajnoki ezüstöt nyertünk, aztán a klub tönkrement. Én pedig befejeztem a kosárlabdát. Igaz, ez sem volt korán, 40 évesen búcsúztam.
  • Ha nincs a csőd a cívisvárosban, talán még mindig játszana?
  • Biztosan nem, így is elég sokat töltöttem a palánk alatt. Eredményes pályafutás van mögöttem, Boszniában kezdtem, megfordultam Horvátországban, Törökországban, Szlovákiában is. Debrecenből 2007-ben tértem haza, egy évig semmit nem csináltam, pihenni akartam. Aztán egy éven át a bosnyák élklub, a Bosna Sarajevo sportigazgatójaként dolgoztam, az Adria Ligában szerepeltünk, ám távoztam, mert folyamatosan anyagi gondokkal küzdöttünk, nem volt rend a klub körül. Továbbra is kosárlabdával akartam foglalkozni, az edzősködés nem vonzott, megalapítottam a KOS nevű kosársulit, ami körülbelül azt a nagyságrendet képviseli Boszniában, mint Magyarországon a Dávid Kornél nevével fémjelzett akadémia. Nem véletlenül őket hívtam meg a húsvéti tornára, két korosztályban is. Más klubokat is invitáltam már, jártak itt a pécsiek, a zalaegerszegiek és a Vasas lányai is. Két hónapja Szarajevóban találkoztam Dávid Kornéllal, aki felnőtt bajnoki meccset nézett meg a Milwaukee Bucks európai megfigyelőjeként, akkor dumáltunk, említettem neki az áprilisi tornát, mondta, szívesen eljönnek. Aztán a nejem és Matus Gábor lebeszélte a részleteket, örömmel vettem, hogy az U16-os és U18-as gárda elfogadta a meghívást. Mondjuk, ez számukra is hasznos volt, hiszen délszláv élcsapatokkal mérkőzhettek. Komoly csapatok látogattak el hozzánk, a török bajnokság listavezetője, a Tofas Bursa öt, korosztályos válogatottal jött. A junior Euroligában szerepel a szerb Mega Vizura és a Spars, örömömre mindkettő elfogadta a meghívásomat.
  • A KOS hatalmas meccset vívott a fehérváriakkal, csak a végjátékban kerekedett felül az ön akadémiája.
  • Kiélezett küzdelem volt, a DKKA remekül kezdett, három negyeden át vezetett, végül sikerült nyernünk. Úgy gondolom, a fehérváriak nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időszakban, mindkét, korosztályos együttesük meccseit igyekeztem megnézni a Skenderija sportközpontban. Persze, ha az időm engedte, egy ilyen torna szervezése rendkívüli feladat. Összesen 16 gárda lépett parkettre, ugyanis nem csak a juniorok és az ifik, a serdülők számára is biztosítottunk játéklehetőséget, a Cedevita Zagreb, a Kvarner Rijeka, a KOS és egy másik helyi klub, a Gen Sarajevo szerepelt. Szívesen foglalkozom gyerekekkel, a kosársuliban fiúkat és lányokat egyaránt nevelünk. Benne van a saját pénzem, segít a város, az állam és természetesen a szülőknek is a zsebükbe kell nyúlniuk, ám igyekszünk minimálisra szorítani a költségeiket. Nem könnyű az élet a hazámban, a délszláv háborúban nagyon sokat szenvedett az ország, de képes volt talpra állni. Egész Boszniából érkeznek hozzánk tehetségek, a Bosna mellett a másik jelentős szarajevói klub, a Spars akadémiája mellett mi vagyunk a legnagyobbak. Hasonló nagyságrendben neveljük az utánpótlást, jelenleg 400-an sportolnak nálunk. A legfiatalabbak 11 évesek, a legidősebbek 18 esztendősek.
  • Lehet, hogy idővel felnőtt csapatot üzemeltet az élvonalban?
  • Nem kizárt, de momentán nincs realitása, ehhez egy komoly szponzor belépése elengedhetetlen lenne. Egyelőre 18 éves korig nevelünk kosarasokat, akik aztán másutt folytatják. A nejem is az akadémián dolgozik, rengeteget segít, a szervezésben, a szakmai munkára pedig tíz edző figyel, én nem irányítok tréningeket. Nálunk sportol a két lányom is, Indira 14, Aila 11 éves, elképzelhető, hogy mindketten élsportolók lesznek. Amire büszke vagyok, hogy tőlünk került ki és igazolt a Cedevitába a kontinens legnagyobb tehetsége a kadetteknél, Dzanan Musa, akik a szarajevói torna legjobb játékosának bizonyult az U16-os korosztályban. Ivo Milicevic immár a Kvarner Rijeka, Edin Atic pedig az OKK Spars erőssége.
  • Rengeteg a dolga, a tornán is végig rohangált. Mikor járt utoljára Fehérváron?
  • Nem mostanában. De májusban jövök, Dávid Kornél meghívott, ugyanis a DKKA rendez egy hasonló tornát, mint a miénk. Örömmel térek vissza a koronázó városba, az ott töltött időszak alatt barátokra leltem, a csapatban Matus Gabival és Góbi Ricsivel voltam a legjobb viszonyban, velük nagyon jól megértettem magam. Örülök, hogy mindketten vezetőként tevékenykednek, hallottam, hogy előbbi segít a felnőtteknél és az akadémia sportigazgatója, utóbbi pedig a felnőtt csapat vezetőedzője. Amit sajnálok, hogy Dávid Kornéllal nem szerepelhettem együtt, elkerültük egymást. Vele szívesen játszottam volna egy csapatban.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com