Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia

A bajnokok szakvezetője

Minden jel arra mutat, amelyik hazai, U18-as fiú kosárcsapatot Pethő Ákos dirigálja, az a gárda magyar bajnok lesz. A 33 éves, nyíregyházi születésű tréner egy éve a Nyíregyházát vezette junior bajnoki címig, ezúttal az Alba Fehérvár-DKKA csapatával lett bajnok a Nyírség fővárosában rendezett döntőben. Tavaly nyáron komoly döntésre szánta el magát, a keleti végekről szerződött a koronázó városba, fogadta el a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia vezetőinek ajánlatát.

– Apukám és anyukám is kézilabdázott, apu NB I-es játékos volt Debrecenben, anyu a középiskolás évek után szakított a sportággal, édesapám nem, edzősködött sokáig, a közelmúltban vonult vissza.

– Te viszont a kosárlabdát választottad. Meddig jutottál játékosként?

– Nem túl messzire, hármas poszton játszottam. Napjainkban ez magasbedobót jelent, én nem voltam magas, a mezőnyben szerepeltem. Nem voltam különösebben ügyes és tehetséges, arra nem volt esélyem, hogy az NB I-ben szóhoz jussak. A Nyíregyháza melletti kisváros, Nagykálló férfi együttesével játékosként feljutottam az NB I/B-be, tehát a második vonalba, de ott már nem léptem pályára, meglehetősen fiatalon, 21 évesen már edzősködni kezdtem a nyíregyházi utánpótlásban.

– Ahogy a többség, nyilván te is a legkisebbekkel kezdted.

– Igen, a GKS Nyíregyháza volt az első munkáltatóm, a kenguru együttest dirigáltam, a 2006-2007-es idényben. Végigjártam a szamárlétrát, évről évre léptem feljebb, míg eljutottam a juniorokig. Tavaly bajnoki címet nyertünk, a csapatomban többen pályára léptek olyanok, akik 11 évesen is nálam szerepeltek a kenguruknál. Még egy aranyam van az utánpótlásból, 2011-ben Gombkötő Norbert volt a vezetőedző az U18-as együttesnél, én másodedzőként dolgoztam mellette. A tavalyi csapatom most bronzérmes lett, mi pedig megnyertük a bajnokságot a fehérváriakkal.

– Papírforma volt a sikerünk, vagy komoly meglepetés?

– Az alapszakaszt csak a 3. helyen zártuk, altattuk a mezőnyt… A Debrecen és a Falco végzett előttünk. A nyírségi fináléba úgy utaztunk, hogy a négy közé szeretnénk bekerülni, tavaly kora ősszel, a bajnoki rajton is ilyen elképzeléseket fogalmaztunk meg, tehát a célok a szezon közben nem változtak. A nyolcas döntőben a Honvédot, a Pécset és a Falcót is magabiztosan vertük, 22, 35, illetve 26 ponttal, tehát remekül kezdtük a seregszemlét.

– A Nyíregyháza elleni elődöntő szorosabb volt.

– A végjátékban sikerült felülmúlnunk őket, a dudaszó előtt Seyi Awogbemi Sodiq triplájával győztünk 64-61-re. Messziről engedte el a labdát, amely a palánkról vágódott a gyűrűbe. A döntőben a debreceniekkel találkoztunk, ez sem volt könnyű derbi, a hajdúságiak 9 ponttal elléptek, innen kapaszkodtunk vissza, Sodig megint dobott egy fontos kosarat, ezzel vezettünk 72-70-re. A cívisvárosiak két akcióját kivédekeztük, sikerült megszereznünk a győzelmet. Talán mondanom sem kell, mekkora volt az öröm. Mintegy húsz, fehérvári szülő és családtag ellátogatott a fináléra, remek hangulatot teremtettek, komoly részük volt abban, hogy mi szereztük meg az aranyérmet. Úgy gondolom, az első négy helyezett közül bárki nyerhetett volna. Mi is egylabdás meccsen győztünk az elődöntőben, a másik ágon a Debreceni is hasonló körülmények között nyert.

– Ezúttal mi döntött a javunkra a fináléban?

– A masszőrök közötti különbséget tudnám említeni… Nálunk Bartha István gyúró remek munkát végzett. Komolyra fordítva, úgy gondolom, közönségszórakoztató kosárlabdát játszottunk. Mi voltunk a közönség kedvencei, a semleges szurkolók nekünk szurkoltak. Látványosan játszottunk, egész pályán letámadtuk az ellenfelet, nem ismertünk elveszett labdát. Harcosak voltunk. Továbbá fontos volt, hogy akcióinkat hatékonyan fejeztük be.

– Tavaly könnyebb dolgod volt aktuális csapatoddal, a nyírségiekkel?

– Nem mondanám. Más finálé volt, a Pécs ellen vívtuk a döntőt, egy ponttal nyertünk. Végig mi vezettünk, a baranyaiak az utolsó percben fordítottak, ám az utolsó kosarat mi szereztük. Az aranycsata során a soproniakat győztük le, hat ponttal. Ott is a végjátékban sikerült felülkerekednünk. Az igazság az, kiegyenlített a mezőny, minden pontnak jelentősége van.

– Ezúttal nem pusztán győztünk, a torna legjobb játékosa is fehérvári lett, saját nevelésű kosarasunk, a 16 esztendős bedobó, Lukács Norbert. 

– Négy extra meccse volt a tornán, megérdemelten jutott az elismeréshez, valamint lett tagja a legjobb ötösnek. A seregszemlén Balsay Ádám, Kass Balázs, Kovács Ákos, Kuttor Gergő, Lukács Norbert, Nagy Gergő, Nógrádi-Szabó Péter, Polster Attila, Seyi Awogbemi Sodiq, Szűcs Péter, Takács Martin, Takács Milán jutott szóhoz, velünk tartott, de sérülés miatt Birkás András, Magda Dávid nem léphetett pályára. Az alapszakaszban Körmöczi Mihály, Somlai-Kiss Máté és Takács Erik is pályára lépett, ám a döntőre már nem neveztük őket. Az alapszakaszban ők is sokat tettek a csapatért. A nyolcas döntőben pályára lépő játékosok mindegyike megtette a magáét, a cserék jól szálltak be a padról minden összecsapáson. A szülőket már említettem, de nem csak nekik tartozunk köszönettel, hanem az Alba Fehérvár és a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia vezetőinek és munkatársainak. Továbbá azoknak az edzőknek, akik az előkészítőtől a kadettig dolgoztak ezekkel a srácokkal.

– Tavaly nyáron a bajnoki aranyérmes együttesét hagytad ott akadémiánk kedvéért. Könnyű döntés volt?

– A bajnoki cím megszerzése után kerestek meg a fehérvári utánpótlás vezetői, aztán felgyorsultak az események. Úgy gondoltam, Nyíregyházán nincs továbblépési lehetőségem. Szerettem és szeretem ma is a szülővárosomat, de úgy véltem, Fehérváron még inkább kiteljesedhetek edzőként, itt nagyon komoly hagyományai vannak a kosárlabdának. Az U18-as csapat vezetőedzője lettem, az U16-os korosztálynál másodedző, Matt Donnard mellett, valamint novembertől az NB I/B-s gárda vezetőedzője. A felnőttek szakmai stábjában tevékenykedő Peresztegi Nagy Ákostól vettem át utóbbi együttest. Az NB I/B-s brigádnál Antal Balázzsal dolgozom, ő az U20-as együttes vezetőedzője, úgy gondolom, komoly rálátásunk van az utánpótlásra.

– Matt Donnarddal napi kapcsolatban vagy, ugyanis az U16 és az U18 közösen edz. Könnyű a közös munka a francia trénerrel?

– Összhangban dolgozunk. Sok mindenben egyetértünk, amiben meg nem, azt megpróbáljuk áthidalni, ami általában sikerül is, gördülékenyen.

– Az utánpótlásban tevékenykedő, agilis edzők sikerekre vágynak a felnőtteknél is. Te is így vagy ezzel?

– Ez mindig a vezetőkön múlik, nem azon, hogy egy edző hol szeretne dolgozni. Ha majd készen állok rá, szeretnék felnőttekkel dolgozni. De nem siettet semmi, három hete múltam 33 éves, remekül érzem magam az utánpótlásban. A hosszú távú célom a vezetőedzői munka felnőtt csapattal az élvonalban, a rövid távú pedig egészen közeli. Az U16-as bajnoki döntő, Szolnokon. Ennek a csapatunknak Matt a vezetőedzője. Az alapszakaszban a második helyen végeztünk a Vasas mögött, szeretnénk itt is nagyon jól szerepelni. A cél ugyanaz, mint volt nemrég a 18 éven aluliaknál, a négybe feltétlenül szeretnénk itt is bekerülni. Az biztos, hogy nekimegyünk mindenkinek

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük