Antal Balázs

„Akarjon mindenki jobb lenni!” – interjú Antal Balázzsal.

Régi ismerősként csatlakozott augusztusban akadémiánk edzői stábjához Antal Balázs. Székesfehérvár kosárlabda-életében él már hosszú ideje, egykori játékosból lett edző, aki generációk óta családja génjeiben hordozza a sportágat. Az elmúlt évekhez képest bekövetkezett változásokról, a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémián betöltött pozíciójáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Azt szokták mondani, a múlton kár merengeni, de talán esetedben érdemes messzebbről indítani. Mit lehet tudni az Akadémiához kerülésed hátteréről?

A tavalyi szezonban még az Alba Fehérvár U16A-s csapatát irányítottam vezetőedzőként. A szezon befejeztével meg is állapodtunk szóban a folytatásról, majd a tárgyalás után két héttel közölték, hogy nem tartanak rám igényt. Villámcsapásként ért a döntés, ahogy a játékosaimat és a szülői közösséget is. Családommal a jövőt is itt Fehérváron tervezzük, ezért kerestem fel Matus Gábort, akivel hamar sikerült megegyeznünk, így nagy örömömre továbbra is a fehérvári utánpótlásban edzősködhetek, taníthatok, fejlődhetek.

Az elmúlt pár évet leszámítva elmondható, hogy nálunk, vagyis a fehérvári utánpótlás-nevelésen dolgoztál hosszú ideje, ráadásul egykori játékosként is ide köt minden, erős helyi kötődésed van. Ilyen háttérrel hogy ment a beilleszkedés a szakmai stábba?

Elég könnyen, hiszen több edzőt is ismertem már korábbról, sőt Horváth Richárd a játékosom is volt, Blahó Barnival egy csapatban játszottunk utánpótlás éveink alatt, Matus Gábor pedig edzőm volt korábban.

Ha már szóba került az elmúlt pár év. Cliniceket tartottál, továbbképzőkön vettél részt. Hogyan látod, szakmai fejlődésed és céljaid elérésében milyen segítségedre lesz az Akadémia, mit vársz az elkövetkező időtől?

Véleményem szerint egy akadémia akkor tud megfelelően működni, ha a fejlődés minden résztvevője számára biztosított és természetesen el is várt vezetői oldalról. Ha ez nem így van akkor mélyrepülés következik, hiszen a világ gyors tempóban fejlődik. Szerencsés vagyok, hogy Euroligát megjárt edző mellett dolgozhatok és tanulhatok nap mint nap, így a fejlődés lehetősége adott. Azt is tudom, hogy saját rendezésű edzőtovábbképzők is voltak csak az akadémia edzői számára, biztosra veszem, hogy lesznek még a jövőben is. Ezeket a lehetőségeket igyekszem minél gyorsabban kihasználni, elsajátítani, tudásommal pedig a fehérvári kosárlabda utánpótlást szolgálni.

Mindenképpen hosszú távra tervezek itt az akadémiánál, ezért azt várom, vagy inkább az a célom hosszú távon is, hogy minél többen gondoljanak vissza örömmel az akadémián eltöltött időkre és több saját nevelésű játékost láthassak a profi kosárlabdában.

Milyen feladatokat kaptál szakmai vezetőnktől, Andrea Turchettotól?

Szeptember közepén beszéltem Andreaval, hogy az U18/B csapatot vegyem át és az NB II-es csapattal is dolgozzak. Addig az U16/B-nél és az U12/B csapatnál dolgoztam. Az NB II-es mérkőzéseket én meccselem, és a scout-ot is én csinálom, ami a saját mérkőzésink elemzéséből áll.

Láthattunk idei első toborzónkon a Tóvárosi Általános Iskolában. Milyen élmény volt, illetve gyakorló edzőként mennyire nehéz a majdnem felnőtt játékosok után első, második osztályosokkal foglalkozni?

Nagyon élveztem a toborzót és viszonylag könnyen sikerült a gyerkőcökkel egy hullámhosszra jutni, hiszen az esti edzéseket követően otthon is vár a 14 hónapos kisfiam, azonban ez egynapos rendezvény volt, könnyen beszélek. Rengeteg energia és pedagógiai tudás kell, annak az edzőnek, aki ezzel a korosztállyal foglalkozik naponta, így ezúton is minden elismerésem Nekik! Természetesen bármikor szívesen megyek további toborzókra is, hogy minél több kis „kosárpalánta” sportoljon a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémián.

A Férfi NB II-es csapatot is irányítottad már több mérkőzésen is, és a szezon során, a végig ott leszel Andrea Turchetto mellett. Hogyan látod saját nevelésű – többségében junior – fiatalok szereplését, milyennek ígérkezik ez a bajnokság?

Az első három mérkőzésünk után bátran mondhatom, hogy hasznos lesz fiataljaink számára ez a bajnokság, hiszen javarészt tapasztaltabb, felnőtt játékosok ellen játszhatnak. A juniorok nagy előnye, hogy tanulva az NB II-es mérkőzésekből gyorsabban javulhat a játékuk, fejlődhet a kosárlabdatudásuk. Természetesen ehhez az ő hozzáállásuk is kell, a mindennapok munkájához muszáj, hogy a „jobbá válni akarás” hajtsa a gyerekeket.

Van személyesen kitűzött bármilyen jellegű célod, akár edzőként, akár az általad gardírozott játékosok felé?

Eredményesség szempontjából első vagy második helyezés az NB II nyugati csoportjában, az alapszakaszban. Az U18-as csapatomnál még nem ismerem az erőviszonyokat a regionális bajnokságban, de „B” csapathoz képest jó képességű játékosaink vannak, ahhoz, hogy komolyabb felfogással szép eredményt érjenek el. Szakmai szempontból pedig minél többet tanulni Andrea Turchetto mellett, és a megszerzett tudást mihamarabb átültetni a gyakorlatba is, hogy rutinná váljon.