A mögöttünk hagyott 2020-as év sok szempontból volt nehéz. Akadémiánk rengeteg kihívással nézett szembe, több eseményt, projektet a járványhelyzet ellenére is sikerrel végrehajtottunk. Alapítónk, Dávid Kornél az egész évet értékelte, kitért szakágaink helyzetére, a jövő tervezésére és természetesen készülő, új munkacsarnokunkra.
A DKKA a járvány sújtotta óévben sem tétlenkedett, nyári táborok, véradás, adománygyűjtés, meg persze megannyi mérkőzés van mögöttünk, összességében elégedett vagy az akadémia 2020-as évével?
Főleg azzal vagyok elégedett, ahogy a járványhelyzetet kezeltük, köztük például a tavaszi leálláskor az edzők elhivatottságát az otthoni képzéshez.
Köszönettel tartozom a gyerekeknek a munkájukért, a szülőknek a támogató hozzáállását, és természetes mindenki másnak, akik a háttérben tevékenykedtek, tevékenykednek nap, mint nap, hogy az egész gépezet működhessen. Az ő munkájukról kevés szó esik, de az egyik legfontosabb feladat.
Természetesen, sok olyan dolog elmaradt, ami már bevált és sikeres volt, gondolok itt rendezvényeinkre, nemzetközi tornákra, de az adott körülmények között ezek nem jöhettek létre. Örülök, hogy remek külföldi szakemberrel erősödtünk és a folytonosság megmaradt az edzőink, gyermekeink képzésében. Az ő további fejlődésük, Akadémiánk egyik fontos alappillére.
Mindeközben a háttérben fontos munka folyt az egyik régóta vágyott álmunk megvalósítása érdekében. A saját csarnok máshol természetes, nekünk eddig az egyik nagy hiányosságunk volt, de most az első lépéseket megtettük, hogy meglegyen a magunk bázisa.
Fél éve dolgozik nálunk a fiú szakág új vezetője, Andrea Turchetto. Már lehet értékelni a munkáját, illetve lehet a jövőjével kapcsolatban tudni valamit?
Coach Turchetto érkezésével egy kicsit más szemlélet érkezett, ami szerintem nem baj, szakmailag jól felkészült szakember, aki sokat tesz hozzá az Akadémiánk munkájához. Értékelni nem szeretném még, mert az utánpótlás hosszú folyamat, hogy lássuk kézzelfogható eredményét évek alázatos munkája, kitartás és türelem szükséges.
Bízom benne, hogy jövőre is maradhat nálunk, de természetesen ez az Ő terveitől is függ. Összességében jó benyomást tett, előrelépést jelent az eddigiek alapján.
Női vonalon nemrég kaptál kellemetlen kérdéseket, ezekre szeretnél itt, újra reagálni?
Igen, mindenképpen. Az elmúlt időszakban felmerült több kérdés a női szakágban észlelhető jelenségről, pontosan azzal kapcsolatban, hogy mi az oka annak, hogy ekkora különbségű vereségeket szenvedünk, illetve szenvednek el országosan mások is.
Először is a női szakág vezetője erre részletesebben ki tud térni, de néhány gondolatom nekem is van.
A merítési lehetőség összehasonlíthatatlan Budapest és Fehérvár között, már csak a népesség különbségből kiindulva is. Korosztályon belül is nagy tehetségbeli különbségek vannak, az egyének fejlettségi szintje alapvetően meghatározza a csapat összetételét. A sérülések adott csapatoknál, a húzóemberek kiesése mindig fontos faktor. Esetünkben, a junior csapatban eddig egész szezonban hiányzott 2-3 ilyen játékos.
Még sok-sok tényezőről lehetne beszélni, de ezen dolgok hiánya vagy meglévősége mind hozzájárul a sikerhez, vagy épp a sikertelenséghez. Egy része kezelendő és kezelhető, de egy csapatnál óhatatlanul megvan a hozott anyag, az alapanyag, ami nem mindig tökéletes.
Másrészt meg kell érteni, az hogy valahol több tehetség van az pozitív edzés és eredmény szempontjából, viszont játéklehetőséget nézve nem. Éppen hogy az egy helyen felhalmozott tehetségek
jelensége óhatatlanul azt eredményezi, hogy máshol kevesebben lesznek. A hatalmas győzelmek nem jelentenek kihívást, kényelmessé tehetik a játékost, a nagy vereségek pedig értelemszerűen motiválatlanságot hozhatnak.
A mindennapi munkában meg kell találni az arany középutat, de az egyén szerepe és hozzáállása az egyik legfontosabb. Fel kell tenni időről időre a kérdést, biztosan megtett mindent egyénileg a játékos azért, hogy jobb legyen, fejlődjön, előrelépjen?
Bár évet értékelünk, sokáig nem lehet kerülgetni az új csarnok témáját. Beavathatjuk az embereket részletekbe?
A jó hír már megjelent honlapunkon, természetesen én sem mehettem el mellette. Ami fontos, hogy egyrészt semmi nem véletlenül történik, komoly munka és előkészítés kell, hogy egy ilyen léptékű projekt létrejöhessen. Másrészt pontos tervezés, előkészítés szükséges, hogy ez megvalósuljon.
Nekünk évek óta van víziónk és pontos terveink, hogy mit szeretnénk elérni. Mindenekelőtt szem előtt kell tartani, hogy kik azok, akikért mindezt létrehoztuk, és számukra a legmagasabb szintű programot ajánlani. Buktatók eddig is voltak és folyamatosan lesznek is, akárcsak olyanok, akik nem szeretnének támogatni bennünket. De velük megtanultunk nem foglalkozni, megyünk tovább az általunk elképzelt úton, amely egy leendő csarnokkal van kikövezve. Olyan munkacsarnokot fogunk építeni Székesfehérváron, ami szükséges mind a közel 400 gyermekünknek, akivel eddig dolgoztunk és mindenkinek, aki a jövőben minket választ.
Akadémiánk több mint 20 éve neveli Magyarországon a tehetségeket, mégis pár éve magunkra maradtunk. A csarnoképítés milyen megvilágításba helyezi az elmúlt pár évet?
Az elmúlt pár év nagyon nehéz volt, mert akaratunkon kívül kerültünk széllel szembe, onnan jött a támadás, ahonnan legkevésbé vártuk. Nem sokan támogattak bennünket, de a szülők és a nálunk dolgozók kitartottak mellettünk, hittek és hisznek Akadémiánk munkájában. Szerencsére – mint később kiderült – mások is, még ha ezért a bizalomért messzebbre is kellett menjünk. Ezúton is köszönjük nekik a lehetőséget, mert ez egyelőre az, mégpedig nagyon fontos lehetőség jövőnk szempontjából. Tisztán látjuk hol tartunk, milyen pontnál állunk, ahogy azzal is, hogy rengeteget kell még dolgoznunk azért, hogy kitűzött céljainkat elérjük.
Túl az erődemonstráción, említetted is, hogy azért van némi hiányérzeted. Milyen területeken szeretnél fejlődést látni az Akadémia munkájában?
Sok fronton kell előre lépnünk. Mind külsőségekben, megjelenésünkben, mind szakmai programban. Mindkét vonalon vannak terveink, melyeket rövid-, hosszútávon igyekszünk megvalósítani.
Szakmailag az edzők képzése az egyik legfontosabb. A kosárlabda állandó változásban van és ez így is van rendjén, viszont ezekkel a változásokkal lépést kell tartani. Az új munkacsarnok, megoldhat sok mindent, de egy csapásra nem lesz minden tökéletes. Csak úgy lehetünk a legjobbak, ha mindenki ennek szellemében dolgozik, munkáját a legmagasabb fokon végzi, illetve a saját területén fejlődik.
Milyen tervek követhetik a projektet? Mit vársz 2021-től?
Az egyik legfontosabb, hogy értékeinket megtartsuk, legyen szó bárkiről, aki velünk edz vagy dolgozik. Ennek jegyében több terven is dolgoztunk az elmúlt évben, melyeket a pandémia felülírt. Folytatni szeretnénk, az edzőképzést, amit már megkezdtünk korábban, de szeretnénk folyamatosan szintet lépni ebben is. Meghívni külföldi, komoly tapasztalattal rendelkező szakembereket, hogy edzőinknek fejlődési lehetőséget biztosítsunk. Az elitképzés mellett a teljes palettát kínáljuk: Tanulás, Sport, Jövőkép. Szülői csoportunk rendkívül aktívan jelen van a mindennapokban, és ez állandó visszacsatolás arra, hogy hol tartunk, miben kell esetleg változtatni és fejlődni.
Székesfehérvár városvezetéséhez továbbra is nyitottan állunk, egyeztetni szeretnénk terveinket, összhangba kerülni az ő elképzeléseikkel. Erre vonatkozólag már megvan az időpontunk, szeretnénk minél gyorsabban haladni, de a terület kijelölése még folyamatban van, bízunk benne, hogy a fennálló kérdésekben közös nevezőre jutunk. Támogatóinknak köszönjük a bizalmat, azt tudjuk ígérni, hogy tovább építjük a kosárlabdasportot Székesfehérváron, csakúgy, mint az elmúlt 20 évben.
