Akadémiánk leány junior csapata az első selejtező kör, szekszárdi rendezésű B-csoportjában kapott helyet, ahol a házigazdákon kívül a Vasas/B és a Nagykőrösi Sólymok együttesei ellen játszottunk kétnapos tornát.
A szombat reggeli mérkőzés a szekszárdiak ellen jókora pofonokkal indult, sebességben, erőben és reakcióban nem tudtunk felnőni ellenfelünkhöz. A nagy pontkülönbség mellett legnagyobb szívfájdalmunk az akarati tényező, a megfelelő agresszivitás hiánya volt védekezésben. Szépségtapaszként a megnyert negyedik negyedet vittük magunkkal a folytatásra, melyben már csillogtattunk biztató erényeket is.
A szombati játéknap utolsó meccsét a Vasas – alapvetően kadett játékosai – ellen vívtuk.
Megint csak lassan rázódtunk játékba, azonban jókora előrelépést tapasztaltunk agresszivitásban.
Védekezésben sikerült ellenállást tanúsítanunk, és támadásban is láthattunk ügyes megoldásokat. Sajnos a hullámzó teljesítmény nem csak a hétvégénket jellemezte, de egy meccsen belül is hol szemre tetszetősen, kellő keménységgel játszottunk, hol pedig az eladott labdáinkból, vagy a megengedett támadó lepattanókkal mi hoztuk helyzetbe az ellenfelet.
Harmadik mérkőzésünkre vasárnap reggel került sor, melyen célunk egyértelműen az volt, hogy a korábbi két meccs, javuló tendenciáját folytassuk, valamint az ezeken látott pozitívumokat hosszabb távra ültessük át játékunkba, – amennyire lehet – minimalizáljuk a hullámvölgyeket. Gondunk nem is támadásban akadt, a hétvége legjobb dobóformáját nyújtottuk, a legtöbb kiharcolt fault és gólpassz is ezen a mérkőzésen született. Hiába irányítottuk végig a meccset és vezetésünk sem forgott veszélyben, védekezésben igen bosszantó hibákat vétettünk, amikkel a derekasan küzdő ellenfelünk élt. Lásd: 37 leszedett támadó lepattanó.
A lányok összességében megérdemelten zsebeltek be egy győzelmet, hiszen a végig hullámzó játékunkban bőven akadtak értékes momentumok, azonban sokkal agresszívebb hozzáállásra lesz szükség a későbbiekben.