Kiváló idényt fut a fehérvári, kosaras utánpótlás. Két korosztályban is bajnok lett az Alba Fehérvár-DKKA, az U16-os és az U18-as, fiú kosarasok is a legjobbnak bizonyultak a hazai mezőnyben. A fehérvári utánpótlás vezetője, Farkas Sándor szerint a diadalok nem meglepőek, a minőségi munka garancia a sikerekre.
– Ez egy kiugró szezon, komoly sikerekkel. Az U18 és az U16-os csapatunk tagjai rendkívül tehetségesek, ez különleges korosztály. Nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, jó alkatú, jó mentalitású, sokra hivatott srácok szerepelnek mindkét együttesben. Együtt edzenek, azonos szakmai elvek alapján, három edző, Matt Donnard, Pethő Ákos és Mészáros Áron foglalkozik velük, utóbbi az erőnléti felkészítésért felel. A klub 2015-ben ötéves koncepciót dolgozott ki, a végcél az, hogy a felnőttek szűk keretébe fiataljaink közül többen odaérjenek. Jelenleg hat játékosnak van szerződése a felnőttekkel, Takács Martin, Takács Milán, Polster Attila, Awogbemi Sodiq, Balsay Ádám és Lukács Norbert már elkötelezte magát. A legfontosabb, hogy rendelkezünk olyan kosarasokkal, akik alkalmasak arra, hogy majdan az első csapatban is megállják a helyüket – mondja Farkas Sándor.
– A fiatalok helyzetét nehezíti, hogy az Alba Fehérvár célja mindig az aranyérem. Teljes szándékazonosság kell a felnőtt együttes vezetőedzője, szakmai stábja, valamint az utánpótlásban érintett szakvezetők között. Mindig eredményt kell elérni, ráadásul a fiatalok beépítése nem megy egyik pillanatról a másikra. Bízom benne, hogy a nyártól tökéletesen működik az, ami idén még döcögött.
– Ezúttal az U16-ban és az U18-ban minden összejött. Számított az aranyérmekre?
– Igen, benne volt a pakliban. Nem szoktam elmélyedni a statisztikákban, a korábbi évek, évtizedek eredményeiben. Az biztos, hogy ez egy rendkívül sikeres év, duplázni nem kis dolog. A vetélytársak is minket tartottak favoritnak mindkét korosztályban, emiatt is volt nagy a teher a fiúkon. Ha második, harmadik vagy hatodik helyezettek vagyunk, akkor is úgy gondolnám, jó irányban haladunk. Természetesen játékosnak, szülőnek, egyesületnek óriási siker, hogy mi lettünk a bajnokok. Mindig mondom, a legnagyobb boldogság az, amikor gyerek és szülő együtt örül. Mielőtt felnőtt edző lettem Zalaegerszegen, 12 aranyat nyertem a csapataimmal, tehát ismerem az érzést. Most két hét alatt kétszer győztünk, ez komoly motivációt kell, hogy adjon. Nagy köszönettel tartozunk az iskoláknak, a pedagógusoknak, az edzőknek, mindenkinek, aki támogatott bennünket. A sportvezetőinknek külön köszönet, ugyanis megteremtették a lehetőséget, hogy több rangos tornán indulhattunk. Az U16-os csapattal jártunk Barcelonában, több EYBL-fordulón, Rigában jól helytálltak fiataljaink a nagydöntőben is. Ami még hozzátartozik a szezon sikereihez: rengeteget jelentett a Fehérváron hagyományosan megrendezésre kerülő Szent István Kupa, ahol a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is élgárdákkal vehették fel a versenyt a fiúk.
– A két aranyérmes korosztály közösen tréningezik. Ebben előzőleg nem volt rizikó?
– Ez valóban újszerű. Logikus döntés volt, ugyanis nagyon sok az úgynevezett kiscsoportos munka, az egyéni képzés. A három tréner nagy egyetértésben dolgozik. A fő szempont az, hogy minél képzettebb, motiváltabb játékosokat neveljünk. Bár az eredmények fontosak, a külföldi tornák, a hazai bajnokik is a képzést szolgálják. Komoly háttérmunkára is szükség van, sportolóink növésben levő, nyúlánk gyerekek, fontos szerep hárul a gyógytornászra, dietetikusra, masszőrre.
– Három éve irányítja az utánpótlást. Minden megvalósult, amit ezen időszakra tervezett?
– Eddig minden az elképzeléseknek megfelelően alakult. A dolog lényege az, hogy a felnőtt csapatnál minden évben rendelkezünk adott számú külföldivel, valamint hazai játékossal. A mostani 16– 18 évesek képzése – mint az eredmények mutatják – jól halad, az elkövetkező években fiataljaink első csapatba beillesztésének kell következnie. Ez az utolsó, de talán a legnehezebb feladat. Azt fogalmaztuk meg Balássi Imre klubelnökkel – aki megbízott az utánpótlásunk vezetésével –. hogy 2020-ra a szűk, 12-es keretünkben minimum három saját nevelésű fiú szerepeljen úgy, hogy az eredményességünk nem esik vissza. Ez nem egyszerű, de közös akarattal megvalósítható.
– A nigériai égimeszelő, Awogbemi Sodiq Seyi szerződtetése az ön ötlete volt. Kijelenthető, telitalálatnak bizonyult.
– Három éve egyetlen center magasságú játékosunk sem volt, igazolnunk kellett. Sodiq már akkor 207 centiméterre nőtt, neki kell centert játszania. El kellett kerülnünk, hogy olyan, jóval alacsonyabb játékosok harcoljanak a gyűrű alatt, akikből a kisebb magasságuk miatt vélhetően nem lesz jó center, felesleges kényszerből azzá nevelni őket. Így elvennénk az esélyt, hogy esetleg jó hátvéd vagy irányító legyen belőlük. Valószínűleg Sodiq sem 5-ös poszton fog majd játszani felnőttként, hanem 3-as, esetleg 4-es pozícióban bizonyít majd. Most a magassága miatt kiemelkedik a mezőnyből, nagy szerepe volt a sikerekben. Három éve került ide, minden idényben nyertünk vele aranyat. Az lényeges, hogy miatta nem sérültek a saját gyerekeink érdekei, a többiek is sok lehetőséget kapnak. Fontos volt, hogy sikerült megértetni a szülőkkel, azzal, hogy érkezik egy új, magas ember, nem sérülnek a régiek érdekei. Ráadásul Seyi gyorsan beilleszkedett, vidámságával jó hangulatot hozott az öltözőbe. Fontos szerepe van a sikerekben, de nem minden az ő érdeme.
– Lényeges, egyre több válogatott játékossal rendelkezik az Alba Fehérvár és a DKKA.
– Kilenc fiú és kilenc lány játékosunk tagja a korosztályos kereteknek, ez is bizonyítja a minőségi munkát. A mennyiséget pedig a több mint hatszáz gyerek jelenti, úgy gondolom, elértük azt a létszámot, amivel még hatékonyan lehet dolgozni. Az edzők, a tornatermek számát, az infrastruktúrát tekintve. A folytatásban nem a mennyiségre, a minőségi munkára helyezzük a fő hangsúlyt. Ezen dolgozunk.
– A korábbi években ön rendre azt mondta korosztályos, nemzetközi meccsek előtt: mínusz 20 centi, mínusz 20 kg, ergo 30 pontos vereség következik. Úgy tűnik, változás történt.
– Az U16-os és U18-as korosztály tényleg kiváló. Nagyon fontos, hogy ők nem akcelerált gyerekek, még magasabbak, erősebbek lesznek, fejlődnek alkatilag, tudásban. Néztem a külföldi csapatokat, sok a koraérett gyerek, aki megelőzi a mieinket, szinte felnőttként játszik a mi sihederjeinkkel. De ez változni fog.
– Utoljára 2012-ben vezetett klubcsapatot, a PINKK együttesét. Azóta dirigálta a női válogatottat, majd a fehérvári utánpótláshoz került. Nem akar kispadra ülni?
– Nem. Nem is a korom miatt, 61 éves múltam, tevékenykednek nálam idősebb trénerek. Húsz évet dolgoztam a felnőtt élvonalban, a nőknél és a férfiaknál. Azt gondolom, ha valaki utánpótlásra adja a fejét, vezetőként nem távozhat egy-két év után. Ráadásul itt én szabom az irányt, haladunk az úton. Az eredményeink azt bizonyítják, jó irányban.
