A győri lányokkal a szezon legelső alapszakasz meccsén találkoztunk és egy elképesztő első negyedet (23-8) leszámítva nem termett számunkra babér, sőt a zöld-fehérek azóta sem találtak még legyőzőre.
Az előjelek közel sem voltak ideálisak, betegséggel küzdve csapatunk nem teljes erejében várta a találkozót. Ettől függetlenül a lányok számára adva volt a feladat, ragaszkodjunk stílusunkhoz, agresszív, gyors kosárlabdát játszva vegyük fel a kesztyűt idegenben is.
Ezúttal az erős kezdés elmaradt, a hazaiak magukhoz ragadták a kezdeményezést, de még félidőre magunkhoz tértünk és közel egálra kihoztuk a fordulást. Védekezéseink közti változtatásokkal több gondot okoztunk ellenfelünknek, emiatt tudtunk fordítani is a harmadik negyed derekán, de oda-vissza záporoztak a pofonok. Még a negyedik negyed harmadik percében is vezettünk (51-54) innentől azonban elfogyott mindenki lendülete és bár a szívük vitte a lányokat, minőségtelen befejezés kerekedett belőle, amit jól mutat az utolsó hét percben szerzett két mezőnykosarunk.
Sajnos ezen a napon hadilábon álltunk a befejezésekkel, ismét kihagytunk 19 büntetőt, ami hatalmas luxus. Ugyanakkor büszke vagyok a csapatom hozzáállására és a lányok akaraterejére, melyekkel még lehet keresnivalónk ilyen meccseken.