Ebben a mérkőzésben számunkra az egész év benne volt, augusztus első edzésétől kezdve. Az első edzőmeccsünket a C csapat ellen játszottuk és fényévekkel le voltunk maradva állóképességben, antropometriai adottságokban, csapat összhangban és taktikában is.
7 hónappal ezelőtt elindultunk egy úton, amit nem gondoltam volna, hogy ez a csapat így együtt végig fog csinálni, mert közel sem volt könnyű. Edzésről edzésre bíztunk egymásban és dolgoztunk együtt egy közös célért, aminek a munkája tegnap este össze ért. Nem az eredmény miatt. Hanem mert a fiúk képesek voltak az egész mérkőzésen keresztül egyként küzdeni és szurkolni és egy olyan hangulatot teremteni, amit minden csapatnak kívánnék. Nem volt kérdés hogy ki miért, mennyit, hogyan, hova. Csak csinálták amit kértem maximális erőbedobással, mind a 12-en és ennek meg lett az eredménye.
Nem volt a legszebb mérkőzés sajnos, sok fault volt mind két oldalról, részünkről több is mint az ellenféltől, de azért a 30 csapat falt és az ellenfél 46 büntetője szerintem egy kicsit abszurd. De ez sem tudott kizökkenteni minket. Ha az első emberünk falt problémába került akkor elvégezte a dolgát a tizedik kérdések nélkül. Ezzel nem bírt az ellenfél, a harmadik negyed végén lehetett igazán érezni hogy elfáradtak és megéreztük a vér szagot mert mi tudtuk tartani a sebességet, Ők viszont kezdtek dekoncentráltá válni. Szépen lassan de magabiztosan labdabirtoklásról labdabirtoklásra vettük át a vezetést az ellenfél kihagyott büntetőinek, a jó lepattanózásunknak és az ember előnyös helyzetek jó kihasználásának köszönhetően. Külön öröm számomra, hogy a küzdelem párosult a gyakorolt taktikai elemek alkalmazásával és a gondolkodással, összpontosítással.
Gratulálok a csapatnak, remélem mostantól az összes meccsünket (még a kevésbé szerencséseket is) ilyen szellemben tudjuk lejátszani és akkor egy szavam sem lehet a srácokra. Köszönjük a mérkőzést a Cougarsnak szépen küzdöttek.
