Az első félidőben még látótávolságon belül maradtunk, a második húsz perc azonban nem nézett ki jól.
Dávid Mia és Papp Lilla nélkül vágtunk neki a mérkőzésnek, az ellenfélnél viszont ott volt a pályán a tavaly még nálunk játszó Hegedűs Janka. Az első pillanattól kezdve a Csata irányította a találkozót: az első negyedben 0-6-os futással indított, és már ekkor komoly előnyre tett szert. Az első tíz perc végén 12-19 állt a táblán – sajnos a védekezésben és a támadások lezárásában is akadtak hiányosságok. A második negyedben ponterősebbek lettünk, ám a légiósai által repített Csata tartotta a ritmust, nem engedte átvenni az irányítást.
Röviddel a nagyszünet után aztán végleg eldőlt a mérkőzés: a vendégek látványosan felturbózták a játékukat: a harmadik negyedben 24-16-os, míg a negyedikben 24-12-es részeredménnyel húztak el. A mérkőzés nagy részében gyenge védekezés és ritmustalan támadójáték jellemezte a csapatot, amihez 20 eladott labda is társult. Ellenfelünk rendre üresen találta legjobb dobóját, Rimdalt, aki 24 egységig, közte 5 hármasig jutott. A Csata a végére tetemes előnyt épített fel és 95-65-re nyerte a válogatott szünet előtti utolsó fordulót.
Legközelebb november 22-én játszunk, szintén hazai pályán, kulcsmérkőzésen a BKG ellen.
Dávid Kornél KA – Csata TKK 65-96 (12-19, 25-28, 16-24, 12-24)
DKKA: K. Deans 22/6, Raffay D., Madár K. 2, Laufer G. 14/3, Ehmann D. 4
Csere: J. Simmons 6, Küllős K. 7/3, Szücs Lu. 5/3, Salamon Zs. 5, Milis L., Sverteczki S.
Szücs Luca: Először is szeretnék gratulálni a Csata csapatának. Egész héten alapvetően magunkkal foglalkoztunk, a saját játékunkat próbáltuk pontosabban, precízebben végrehajtani, gyorsítani a tempónkon. Úgy érzem, ebből most nem sok minden köszönt vissza a mérkőzésen. Ismét 95 pontot kaptunk, és ezzel gyakorlatilag visszakerültünk oda, ahol a szezon elején voltunk: rengeteg pontot engedünk az ellenfélnek. Ez pedig egyértelműen kihat a támadójátékunkra is, elveszíti a lendületét az egész csapat.
Gáll Tamás: Ha a statisztikát nem is nézem, a látottak alapján egyértelmű volt a Csata fölénye, úgyhogy gratulálok nekik – teljesen megérdemelten vitték haza a két pontot. Gyakorlatilag a játék minden elemében jobbak voltak. Egy negyedet sem tudtunk megnyerni, és a részfeladatokat is csak ritkán hajtottuk végre. Az első félidőben volt néhány jó zónavédekezésünk, ott lehetett volna esélyünk egy szorosabb meccsre, de nem a győzelemre. Sajnos rengeteg ziccert és több büntetőt is kihagytunk, így a Csata teljesen megérdemelten szerzett tízpontos előnyt a nagyszünetre. A második félidőben már iskolajátékot mutattak be, mi pedig gyakorlatilag asszisztáltunk hozzá. A védekezésünk puha volt, támadásban pedig elbizonytalanodtunk – ez teljesen természetes, amikor hátul nem működünk jól. Ha késésben vagyunk, ha nem vagyunk elég agresszívak, akkor nehéz ritmust találni támadásban is, és ez meg is látszott a dobószázalékunkon. Összességében nem volt olyan szegmense a játéknak, amiben ne lett volna jobb a Csata. Még egyszer gratulálok nekik, mi pedig tanulnunk kell ebből a mérkőzésből. Van min javítanunk, és dolgozunk is rajta, hogy előrébb lépjünk.
