Irány az Országos Jamboree

Amíg a szezon első felét bátor és harcias játék, addig a második felét félénk és bátortalan, olykor-olykor fáradtnak tűnő játék jellemezte.

Sokszor úgy éreztem, hogy több van egy-egy játékosban és egy-egy mérkőzésben is, mint amit aznap nyújtottunk vagy nyújtani tudtunk. És ez a mai nap sem volt másképp.
A mai játékra a csapat szinte minden tagja rendelkezésre állt, bíztam benne, hogy egy jó szellemű és bátor játékot fogunk produkálni. Ahogy a mérkőzést kezdtük azt hittem végre kimászunk a gödörből és szárnyalni fogunk újra.

De nem így történt.

Egy fecske nem csinál nyarat. Amíg az egyik ötösben csak egy játékos teszi oda magát 100 %-osan, a többi csak 50 %-ban, addig nem fogunk tudni meccset nyerni. Hiányoztak a meghatározóbb játékosok pontjai.

Az edzésmunka nem tükrözi a mérkőzésen nyújtott teljesítményt. Teljesen ellentétesen játszunk, amíg edzésen a kért dolgokat 120 %-osan végrehajtják a lányok, addig a mérkőzésre telepelenkával érkeznek.

Elkeseredésre nincs okunk, de először saját magunkat kell legyőzni, ahhoz, hogy felszabadultan, görcs nélkül tudjunk játszani.

A mai naptól függetlenül részt veszünk az Országos Jamboreen, amihez nagy gratuláció a lányoknak!