A főtábla utolsó fordulóját Kecskeméten rendezték. A három ellenfél közül elsőként a Vasas fiataljaival találkoztunk, akikkel idén még nem játszottunk.
Nem túl fényesen kezdtük a mérkőzést, rengeteg hiba védekezésben, és penetráns befejezések jellemezték az első félidőt. Némi fejmosás után egészen más csapatot láttunk fordulás után. Agresszívak, gyorsak és pontosak is voltunk a második félidőben, olykor szemnek is tetszetős játékunkkal sikerült vesztes helyzetből fordítani az első meccsen.
Késői ebéd után gyorsan jött is a második erőpróba, az ellen a Körmend ellen, akiket szintén nem ismertünk jól előzetesen. A sors úgy hozta, hogy a szombaton egymás után két meccset játszó körmendiek a házigazdák ellen hosszabbításban kaptak ki néhány perccel a mi találkozónk előtt.
Ez ugyanakkor nem igazán látszott az első periódusokban, nagyon egyik ötösünk sem tudott átütő erőt mutatni az első félidőben. Szünet után azonban megint sokat változott a játék képe. Elsősorban védekezésben sikerült sokat javulnunk, amiből gyors játékunkkal, könnyű kosarakkal faragtuk hátrányunkat. A lányok győzni akarása, kitartása - és természetesen az ellenfél fáradása - szép fordítást eredményezett.
Vasárnap reggelre már csak tizen maradtunk, így az első félidőt csere nélkül kellett végig játszaniuk a lányoknak. Első ötösünk szépen tartotta magát, de a második brigád már sokkal több hibával játszott, aminek köszönhetően félidőben ismét hátrányba kerültünk.
A csoport legerősebb ellenfele ellen már nehezebben kapaszkodtunk vissza hátrányunkból, de még így is sikerült a záró etapban három pontig is felkúsznunk. Sajnos ezúttal az utolsó percekben nem tudtunk eléggé koncentrálni, hogy még egy bravúrt véghez vigyünk.
Ugyanakkor nagyon büszke vagyok a csapatra, a rengeteg hiba ellenére ami sokszor a játékunk sebességéből is adódik, látszik milyen úton haladunk és ez eredményesnek is bizonyul. Jobb döntések, nagyobb pontosság és egységesebb védekezés kapja a legnagyobb hangsúlyt a következő hetekben, hogy aztán a B-döntőben szépen fejezzük be az idényt.
