Három párharcból kettőt megnyertünk az alsóházi rájátszásban.
Gyakorlatilag hibátlan mérleggel várhattuk a Kaszások elleni utolsó párharcot, a bajnokság legvégén. Az már biztos volt, hogy bent maradunk, a kilencedik hely elérésének lehetősége viszont kellő motivációt kellett, hogy adjon a csapatnak. Ennek megfelelően kezdtük a fővárosi odavágót, amelyben az első negyed végén nyolcpontos előnyben voltunk, úgy, hogy 28-17-nél tizenegy ponttal is vezettünk. A második negyedben Swanson vezérletével visszajött a Kaszások a meccsbe, át is vette a vezetést, de a félidő végén mi álltunk jobban egy picit. 51-49 után a harmadik negyed közepéig nálunk volt az előny, ekkor aztán belelendültek a hazaiak, akik már 73-63-ra is vezettek. Nyolcpontos hátrányból kezdtük az utolsó negyedet. Feszült, sok reklamálással tarkított végjáték volt. A 39. percben 86-85-re jöttünk fel, de Swanson és Lakosa hármasaival megnyerte a párharc első felvonását az Óbuda 94-87-re.
Vladimir Krstic edző nem véletlenül panaszkodott a sok kapott pontra a mérkőzés után: ez kulcskérdés volt a visszavágón, hogy bent maradjunk a párharcban. Szépen estek a kosarak a második meccsen is: 5 perc után 17-16 volt az állás. A mérkőzés előtt elbúcsúztatott Szabó Zsolt tűnt a leginkább sikerre éhesnek a sorainkban. 28-21-nél nagyobb előnyünk is volt, és 32-29-re nyertük a negyedet. A folytatásban is potyogtak a kosarak. 42-37-nél a Kaszásoknak volt kétlabdányi előnye, a félidő pedig 56-53-mal zárult. A térfélcsere után is szaladtunk az eredmény után. A 29. percben átlépte a tíz pontot a vendégek előnye (78-67), egy Denk-kosár után aztán kilencpontos hátrányból kezdhettük meg a 31. percet. Fordulat már nem történt a mérkőzésen, nem is tudtunk két labdánál közelebb jönni a Kaszásokhoz, amely megérdemelten zárta le a párharcot.
Együttesünk első Piros csoportos idényében tehát a 10. helyen végzett, ami két hellyel előkelőbb pozíció, mint az alapszakaszbeli eredmény. Szabó Zsolték gyakorlatilag megismételték az alapszakaszbeli öt győzelmet – itt viszont csak hét meccset játszottak. A TF-Budapest elleni párharc mellékzöngéjét nehéz lenne elfelejteni, a Salgótarján elleni dupla győzelem az alapszakasz fényében nagyszerű munka volt, a Kaszások ellen viszont már nem tudták megismételni a fiúk a play-outban addig nyújtott teljesítményt.
Rájátszás a 9-10. helyért
Óbudai Kaszások – Dávid Kornél KA 94-87 (21-29, 28-22, 24-14, 21-22)
DKKA: Somogyfoki P. 13/6, Simon B. 12/12, Kuttor G. 6, Duric Z. 16/6, Szabó Zs. 21/9. Csere: Molnár D. 3/3, Tóth P. 11/3, Keller V., Denk N., Góbi M. 3, Sándor D. 2 (Büki B.)
Dávid Kornél KA – Óbudai Kaszások 88-95 (32-29, 21-27, 16-22, 19-17)
DKKA: Somogyfoki P. 7/3, Simon B. 8, Kuttor G. 3, Duric Z. 8, Szabó Zs. 27/6. Csere: Tóth P. 3, Molnár D. 9/3, Góbi M. 11/6, Denk N. 9/3, Keller V. 3, Debreczeny D., Sándor D.
