Az alapszakasz utolsó mérkőzésén az a PVSK érkezett hozzánk, akik ellen idegenben is sikerült győzni. Ráadásul a szombati euforikus győzelem után a lányok extra önbizalommal várhatták a találkozót.
Ami azonban egyáltalán nem indult jól, a vendég csapat lépett fel kezdeményezőbben, agresszívabban. Eközben a mi kezünkben dadogott a labda, borzasztó nehezen találtuk a réseket, hol tudjuk eredményesen támadni az ellenfelet. Ugyanakkor egy dolog állandó volt, a keménységünk, kitartásunk és védekező szemléletünk, ami átsegített azokon a holtpontokon is bennünket, amikor nem ment a támadás.
Az erősen földharc-szerű mérkőzés a negyedik negyedig nyitott volt, ekkorra sikerült minden olyan kritériumban (lepattanók, szerzett labdák, erőnlét) az ellenfél fölé nőni, amikre a hangsúlyt helyezzük. Nem szép kosárlabdával, de hatalmas szívvel zsinórban második meccsünket nyertük meg, gratulálok lányok!
