Ez a harmadik éve edzőként, játszott is Fehérváron, akadémiánk technikai vezetője is volt, ahogy a pályán, úgy nálunk is hamar mindenes lett. Lány szakágunk értékes tagja, aki az országos küzdelmekben vezeti serdülő leány csapatunkat. Szóba kerültek gyerekkori kosaras élmények, edzői pályára állás és együttese idei szezonját is érintettük. A kosár társadalomnak örökre Orsó Viki marad, de ezúttal már, mint Pifkó Viktóriát mutathatjuk be.e
Mondhatni köztudott rólad, hogy sportoló családban nőttél fel. Sosem volt benned kétség, hogy te is erre a pályára állsz?
Igen sportoló családban nőttem fel, anyukám kosárlabdázott apukám röplabdázott, nálam mégsem ez a két sportág volt az első, amit elkezdtem. Mint sok más gyerek, így én is úszással kezdtem a sportok dömpingjét. Úszás után szépen sorba jött még a kosárlabda előtt tenisz és az aerobik, aminél meg is ragadtam jó pár évig. Mikor bejött a kosárlabda az életembe akkor még két évig párhuzamosan vittem mindkét sportágat, de végül a kosárlabda mellett tettem le a voksomat.
Szemtelenül fiatalon bemutatkoztál az A-csoportban, hogy lehetett ennyire gyorsan lépdelni az utánpótlás korosztályok között?
Ez egy nagyon jó kérdés! Amikor a serdülő csapatban játszottam, már akkor feljátszottunk páran kadet és junior korosztályban is. Aztán 14 évesen Tapodi Péter az akkori BEAC felnőtt vezetőedzője felvitt minket edzeni, és voltunk olyan szerencsések, hogy már ilyen fiatalon pár percnyi játéklehetőséget kapjunk. Sosem fogom elfelejteni életem első A-csoportos mérkőzését az akkor még GYESEV Sopron ellen.
A legtöbbeknek, mint ZTE játékos maradtál meg szerintem az emlékezetében. Pályafutásod melyik szeletére emlékszel vissza legszívesebben?
Igazából nekem mindenhol voltak emlékezetes pillanataim. Legyen szó Szolnokról, Győrről, Olaszországról, a BSE-ről vagy Zalaegerszegről, mindegyik évemre szívesen emlékszem vissza.
Fehérváron, mint amatőr játékos ért véget a karriered. Hogy élted meg az átmeneteket az A-csoportból a B-be, egészen a kispadig?
Az A-csoport után egy teljesen más dimenzióba csöppenten bele itt Fehérváron. Nagyon furcsa volt a mindennapi rutint (napi két edzés, hétvégi utazások és mérkőzések) átváltani egy másfajta életvitelre, mind a B-csoportos meccseken, mind a lányokkal való edzések és mérkőzéseken. Szerencsémre a lányok imádták a hazai meccseinket, és aki csak tehette kijött nekünk szurkolni.
Sokszor, sok sportágban felmerül a kérdés, hogy mennyivel egyszerűbb a korábbi játékosok dolga edzőként. Személyes tapasztalatból hogy látod ezt a kérdést?
Szerintem sokszor jön jól a játékos múlt, bár nyilván még nincs akkora edzői tapasztalatom, hisz ez a harmadik év, hogy edzősködöm, így nem biztos, hogy mindig edzői szemmel tudok nézni.
A serdülő lányok edzője vagy, de tavaly a DKKA irodai ügyeit is intézted. Hogy élted meg azt a szezont?
A tavalyi szezon számomra egy nagyon kemény embert próbáló feladat volt. Rengeteg csapatot vezényeli, mérkőzéseket szervezni és rendezni, úgy, hogy közben még a saját csapatodból is kihozni, amit csak lehet, de azt hiszem több-kevesebb sikerrel egész jól vettem az akadályt.
De beszéljünk a lányokról, akik az őszi selejtezőkön remekül szerepeltek és megérdemelték az Országos bajnoki részvételt. Hogy tekintesz rájuk, hol tartanak most és mik az elvárásaid feléjük?
Elvárásaim nem igazán voltak feléjük, hisz 15 új játékos érkezett a csapatba. Titkon nagyon szerettem volna, ha sikerül nekik a középházi rájátszásba bejutniuk, mivel a képességük és a hozzáállásuk megvan hozzá. Szerencsére a lányok ezt be is bizonyították. Nagyon szeretek velük együtt dolgozni, hihetetlen munkamorálú társaság és nem mellesleg vidám kis csapat.
Hogy aktualitással zárjuk, a naptári évet saját rendezésű serdülő fordulóval zárjátok. Mire számítasz ezen a két meccsen, főleg a selejtezők ismeretében?
Az első mérkőzést a bajai csapat ellen játsszuk. Szerintem a legerősebb csapat ebben a csoportban, így nem feltétlen mi leszünk az esélyesebb csapat, de sehova sem megyünk feltett kézzel. A második mérkőzést a KLKS csapata ellen fogjuk játszani, akik ellen már kétszer sikerült nyernünk, többek között azon az ominózus 2 óra 11 perces 68 fault-os mérkőzésen és a legutóbbi fordulóban is. Biztos vagyok benne, hogy egy hasonló kiélezett, magas hőfokú mérkőzést fogunk velük játszani, úgy hogy szükségünk lesz a szurkolók támogatására és biztatására.
