Alapítónk búcsúja Hegedüs Pétertől

Peti! Mi csak így hívtunk, hiszen csapattársaknak, barátoknak, kollégáknak így maradsz meg az emlékezetében. Kemény ember voltál, a pályán és azon kívül is. Játékosként és edzőként sem mentél a szomszédba, ha oda kellett állni és konfrontálódni kellett bárkivel.  

Az életed volt a kosárlabda és városod, Székesfehérvár. 

Emlékszem miként fogadtál, milyen fenntartásokkal, amikor játékosként az Albacomphoz igazoltam. Pont elkerültük egymást a Honvédban, Te leszereltél, amikor én fiatalként éppen odakerültem. Aztán Fehérvár… elkezdtük együtt építeni – persze együtt másokkal – azt, amiért Te már a kezdetektől rengeteget tettél, mégpedig hogy a fehérvári kosárlabda örökre beleégjen a magyar kosárlabda arany lapjai közé.

Megszenvedtük az első közös játékos éveinket, de már régen nem fenntartásokkal, hanem segítve vált vállvetve egymás mellett, ha szükséges volt mindig keményen vállalva a véleményedet. 

Aztán jött a baleseted, ami ugyan nagy törést okozott a pályafutásodban, de azt gondolom, aki akkor ott volt és átélte az aranyévekhez vezető napi verejtékes utat, az tudta, Te örökre részese maradsz a sikereknek.

Évek teltek el és a vér nem vált vízzé. Karrieredből hozott elszántságod, szurkolóként, majd edzőként is mindig visszavezetett a pálya szélére. Életed összefonódott az Akadémiával. Elképesztő belső erő munkált benned, ami minden edzésen és mérkőzésen benned volt, keményen, sokszor, kívülállók szemében már-már túl keményen, de mindig a győzelembe és játékosaidba vetett hitből merítve tört elő. Sokat beszéltünk erről, és aki igazan ismert tudta jól, hogy mindenkiből a legjobbat akarod kihozni. 

A vér nem vált vízzé. Kitartottál és hittél abban, amit csinálsz, azokat a csatákat, amiket mások aranyéremben mérnek, Te minden nap megnyertél. 

Köszönöm Neked mindazt, amit tettél a pályán és azon kívül, amikor a kislányomat a hátadon hoztad le, mert meccsen megsérült, és azt  a hozzáállást, ami egész Akadémiánk sajátja lett: Ne csak kosárlabdázókat  neveljünk, hanem olyan embereket, akik mindenhol megállják majd a helyüket, bárhova vesse is őket az élet! 

Nyugodj békében Peti, emléked megőrizzük örökké!

Kornél