Nem túl biztató előjelekkel indult a 3. forduló a számunkra. A betegségek, sérülések és egyéb okok miatt éppen csak 10 egészséges játékossal utaztunk Paksra.
A helyiek ellen kezdtünk, akiktől legutóbb sima 20 pontos vereséget szenvedtünk az első fordulóban ráadásul hazai pályán. Ehhez képest az első és a második negyedet is megnyertük igaz 3 és 2 pontos különbséggel.
Ez sajnos nem minket nyugtatott meg, hanem az ellenfelünket felpiszkálta. Így a harmadik negyed végén már ők vezettek. Még nem játszottunk szoros mérkőzést, de nagyon akartunk kiegyenlíteni. Sajnos, az akarás helyett inkább a görcsös erőlködés vált a játékunk jellemzőjévé és ez eldöntötte a meccset. Sajnos, az ellenfél javára.
A második mérkőzésünkön az Ajkai Hógolyókkal játszottunk. Úgy nézett ki az első három negyedben, hogy sima vereség lesz ez a mérkőzés, de aztán jött egy parádés utolsó negyed, amelyet 22 – 7 arányban megnyertünk ezzel a jegyzőkönyv szerint (57 – 57) kiegyenlítettünk. Majd hosszabbítás után újra döntetlenre állt a meccs (68 – 68). Aztán a második hosszabbítást 1 ponttal elbuktuk. Így lett a végeredmény 76 -75 a jegyzőkönyv szerint oda.
Azért hangsúlyozom a jegyzőkönyv szerinti eredményt, mert az U11-s szabályok szerint, amit a büntetőn kívülről dobnak be, az ott, abban a korosztályban 3 pontot ér. A rendes játékidőben két alkalommal ítéltek ilyen kosarat ellenünk, míg az első hosszabbításban egyet. Ezzel csak egy probléma, hogy ez U12-s meccs volt, ahol már csak a 3 pontos vonal mögül dobott kosár ér 3 pontot.
Ha tehát a szabályok szerint nézzük, már a rendes játékidőben nekünk kellett volna nyerni 57 -55-re, sőt az első hosszabbítást is mi nyertük 11 – 10 arányban.
