Három győzelem után, minden ellenfelünkkel egyszer már játszva folytattuk a rájátszás küzdelmeit. A Törekvés otthonában nem készültünk könnyű meccsre, annak ellenére, hogy húsz pont feletti különbséggel nyertünk ellenük itthon.
Így is kezdődött a találkozó, bár igyekeztünk mi diktálni a tempót és agresszív védekezésünkkel lassítani az ellenfelet, elsősorban lepattanók terén maradtunk ezúttal igencsak alul, ezekből a második esélyekből pedig "megdobattuk" ellenfelünket.
A vezető csapat kiléte szinte folyamatosan változott, támadásban pontatlanok, védekezésben kissé bágyadtak voltunk. A második negyed második felére csillogtattunk meg először valamit abból, ahogyan eddig a rájátszásban kosárlabdáztunk.
Folyamatosan javuló játékunk a szünet után lett még látványosabb. Egyre többször tudtuk megállítani a hazaiakat, elkezdtük használni végre a faultjainkat és úgy általában mi határoztuk meg a meccs iramát. A második félidő nagyon értékes periódus volt, a lányok meccs közben tudtak visszatalálni ahhoz a stílushoz amit képviselünk, de nem csak agresszív védekezésről, hanem helyenként szemnek is tetszetős támadójátékról is beszélhetünk.
Büszke vagyok a lányokra, nehéz meccsen sikerült nyernünk, de elsősorban nem is az eredmény, mint a játék képe, a hullámvölgyekből történő kilábalás jelent rengeteget!