A döntőt a rendező Kecskemét U13-as csapata ellen kezdtük. Agilis, kemény játékkal rukkolt elő első ötösünk, amit a második negyedben nem sikerült folytatni. Rengeteget pontatlanság jellemezte játékunkat, hiába nyertük meg a harmadik negyedet, ennyi eladott labdával és kihagyott ziccerrel nem tudtuk győzelemmel kezdeni a döntőt.
Hullámzó teljesítményben szombaton sem volt hiány. A körmendi lányok ellen az utolsó fordulóban már találkoztunk és győztesen hagyhattuk el akkor a pályát. Ezzel a kezdéssel azonban erre kevés esélyünk mutatkozott.
Első ötösünk jókora előnyt adott a vasiaknak, amit a második csapatunk szépen próbált faragni, hat pontra fel is jöttünk félidőben. A lányok igyekezetére, akaratára egy szavunk sem lehet, nagyot küzdöttek, így 43-43-nál még az egyenlítés is összejött.
Azonban az utolsó etapban túl sok hiba csúszott megint a játékunkba, rengeteg kimaradt közeli helyzet és temérdek sok eladott labdával nem tudtunk győzni.
A döntő utolsó mérkőzésén idén negyedszer játszottunk a kecskeméti serdülőkkel, az eddigi három találkozásunk alkalmával nem tudtunk nyerni, így dolgozott bennünk a szezon utolsó találkozóján a visszavágás vágya. Sajnos az első két nap játékát nagyjából lemásoltuk. Az első két negyed két teljesen más játékot hozott, a hullámvasút félidőben a legjobb pillanatban állt meg, mikor egypontos előnyben voltunk.
A második félidő legfontosabb feladata a két kecskeméti húzóember kivétele lett volna a játékból, amit azonban nem tudtunk megoldani. Nyolc pont híján annyit dobott a két hazai játékos, mint a komplett csapatunk, amihez a mi oldalunkról hasonló egyéni teljesítmények nem párosultak.
Az országos 16. helyre nagyon is büszkék lehetünk. A lányok egészéves munkájával, a befektetett energiákkal sikerült sokat fejlődni az elmúlt egy évben, ami mindenféle eredményességnél fontosabb. Gratulálok a lányoknak!
