Pár hét szünet után folytattuk szereplésünket a regionális bajnokság alapszakaszának második körében. Ezúttal az Óbudai Kaszások - zömében U16-os csapata - ellen szálltunk harcba, és messze nem sikerült úgy elkezdeni a mérkőzést, ahogy szerettük volna. Nem vettük fel a kesztyűt agresszivitásban, minek köszönhetően ellenfelünk, ha nem is bántó különbséggel, de ellépett.
A második negyedben védekezést váltottunk, és a zónánkkal olyannyira elbizonytalanítottuk fiatal ellenfelünket, hogy egál negyedet produkáltunk és még lőtávolon belül maradtunk.
Fontos volt, hogy fordulás után – újra emberfogással – próbáljunk szintet lépni, elsősorban védekezésben. Azonban ismét puháknak mutatkoztunk és csak az újabb zónavédekezéssel sikerült valamennyire tartani magunkat.
Az utolsó etapra szűk keretünk totálisan elfáradt, az olló nyílni kezdett és a reálisnál úgy gondolom nagyobb arányú vereséget szenvedtünk.
Támadásban sem brillíroztunk, de még így is több pozitívumot lehetett találni támadójátékunkban. Igyekeztünk gyorsan játszani, többször sikerült is leindítani ellenfelünket, felállt védelem ellen szép akciókat is vezettünk, de ennyi pontatlansággal nem lehet meccset nyerni.