Első mérkőzésünket az Óbudai Kaszásokkal vívhattuk, akik a három ellenfél közül egyedüli ismeretlen csapatként vártak ránk. Erős kezdésünk, agresszív védekezésünk meglepte ellenfelünket, azonban a második negyed komoly fordulatot hozott. Védekezésünk visszaesett, a lepattanókat sem tudtuk megfelelően kontrollálni. Támadásban még ha el is jutottunk helyzetekig, a befejezések hagytak kivetni valót maguk után. Összességében reális különbség alakult ki a végére.
A győri csapat ellen már játszottunk idén, akkor is sokáig szoros meccset vívtunk, ez ezúttal is sikerült. Ismét erősen kezdtünk, nagyon jó energiákkal, harci kedvvel indítottuk a játékot. A második ötösünknek nem maradt cseréje, sőt sérülés miatt a negyed második felét négy emberrel kellett abszolválni. Óriási dicséret, hogy még így is képesek voltunk meccsben maradni!
Kimondottan értékes mérkőzést játszottunk, ahol kiütköztek mindazok a hibák - egyéni felelősség védekezésben, dobás hatékonyság -, amik nélkül ezeket a mérkőzéseket meg is nyerhetnénk.
A hétvége harmadik mérkőzése vasárnap reggel várt ránk. Hiába a nagy terhelés, a lányok nem mutatták fáradtság jeleit, továbbra is nagy iramot diktáltunk és komoly harci kedvvel játszottunk. Azonban a minőségben, pontosságban ismét nagy mértékben elmaradtunk ellenfelünktől, akik nehezebb dobásokat is hatékonyan értékesítettek, míg mi a közeli ziccerekkel is megszenvedtünk.
Sajnálom, hogy nem sikerült győzelemmel befejezni a hétvégét, de úgy gondolom minden játékosunk kimaxolta magát, és a három meccs alatt is láttunk fejlődést. Ugyanakkor tovább kell dolgoznunk a befejezéseken, hogy az ilyen élesebb meccseken legyen győzelmi esélyünk.
