Mondhatom, hogy bemelegedve vártuk az Esztergom elleni összecsapást. Jól kezdtük a mérkőzést mindenki jó energiákkal és magabiztossággal szállt be a mérkőzésbe.
Ám az első félidő eredménye nem tükrözi hogy milyen nehéz szituációnk volt. Sajnos a játékvezetés alapvetően is gyenge volt, a 2 szakemberből csak egy volt hajlandó fújni (azt gondolom korrekten), ha a másik fújt nagyritkán, az valahogy mindig az ellenfélnek kedvezett. Érzékeltetés képpen, mi passzív félpályás védekezéssel időnként letámadással védekeztünk. Az ellenfélnek 47 büntető kísérlete volt. Az ellenfél a mérkőzés nagy részében egészpályán védekezett, mi csak 33 büntetőt dobhattunk.
Ezen túltéve magunkat is volt hátráltató tényező. Kb. 60-70 fő szurkolt a csarnokban, nagyon hangos biztatás hajtotta a hazai csapatot.
Nálunk köztudottan van 3 játékos, aki egoista, nagyszájú vagy hirtelen haragú. Ezek a játékosok kis kivétellel megtudták emberelni magukat és kizárták ezeket a külső tényezőket és a játékra koncentráltak a társaikkal együtt.
Az előbb említett bíráskodás miatt pár alapember a 3. negyedre a padra szorult, az ellenfél pedig erőset hajrázott. Annyira hogy átvették a vezetést. Majdnem az egész 4. negyedet hátrányban játszottuk le. 2 perccel a mérkőzés vége előtt kikértem az utolsó előtti időnket. Ott tisztáztuk hogy mi az 3 cél amit, követni kell hogy vissza kúszhassunk a 6 pontos hátrányból.
Ezután 11 pontot gyűjtöttünk be kizárólag a festékből (emellett kihagyunk 3/3 büntetőt). Az utolsó időkérés után Antal Dániel szerezte meg a vezető kosarunkat a felrajzolt játékból. Az ellenfél időkérése után Vitéz Botond növelte az előnyünket 3 pontra. Az ellenfél utolsó időkérésé után egy messzi 3 pontosból kiegyenlített 24 másodperccel a vége előtt. Erre Antal Dániel hősies kosárral válaszolt (beállítva a végeredményt), amire az ellenfél az utolsó másodpercben csak egy rövid hárompontos kísérlettel tudott válaszolni.
A csapat rettentő boldog volt a sikert követően amit meg is értek, nagyon erős ellenszél ellen főleg emberileg tudtak bizonyítani, ennél fontosabb pedig nincsen. Nagyon büszke vagyok a fiúkra, remélem ez az élmény egy visszaigazolás arra, hogy megéri nap mint nap keményen dolgozni.
Szeretném ezúton is megköszönni a komisszár úr korrektségét, valamint a Székesfehérvárról idegenbe utazó szülőknek a biztatást, nélkülük nem hiszem hogy így végződött volna ez a mérkőzés.